Adatokból készülő érthető infografika
Egy infografika elkészítése előtt érdemes megfogalmazni, mit kell az olvasónak felismernie az adatokból. Változást, különbséget, megoszlást vagy egy folyamat lépéseit szeretnéd megmutatni? A kérdés kijelölése segít kiválasztani a szükséges adatokat, és megelőzi, hogy a grafika egymás mellé tett számok gyűjteményévé váljon.
A kiinduló adat jelentését tisztázd
Minden adatnál legyen ismert a forrás, az időszak, a mértékegység és a vizsgált kör. Ellenőrizd, hogy az összehasonlított értékek valóban ugyanazt jelentik-e. Két időszak eltérő adatgyűjtése vagy különböző csoportok összevonása félreérthető képet adhat. A szakmai felelős segítségével tisztázzátok ezeket a különbségeket még a vizuális terv elkészítése előtt.
Ha százalék szerepel, derüljön ki, mihez viszonyítotok. Egy felmérésnél fontos lehet a válaszadók köre és az, hogy több választ is megjelölhettek-e. A grafikán annyi háttérinformáció kapjon helyet, amennyi az értelmezéshez szükséges, a részletes módszertanhoz pedig legyen elérhető hivatkozás vagy melléklet. A hiányzó adatokat ne töltsétek ki becsléssel külön jelölés nélkül.
Az ábra típusa kövesse az olvasói kérdést
Az összehasonlítás, az időbeli változás és a részek egészen belüli aránya eltérő vizuális megoldást kívánhat. A választásnál azt vizsgáld, milyen műveletet kell az olvasónak elvégeznie. Ha két érték közötti különbség fontos, olyan elrendezést keress, amelyben ez közvetlenül megfigyelhető. A dekoráció ne takarja el a lényeges viszonyokat az adatok között.
Egy elképzelt rendezvényértékelésben külön kérdés lehet, mely programokra érkeztek többen, és hogyan oszlottak meg a résztvevők érdeklődési területei. A két kérdéshez külön ábra készülhet. A közös oldalon világosan nevezd meg, melyik mire válaszol, és ne keltsd azt a benyomást, hogy az eltérő adatcsoportok közvetlenül egymáshoz viszonyíthatók minden további feltétel nélkül.
A feliratok tegyék önállóan érthetővé a grafikát
A cím nevezze meg a bemutatott témát, a tengelyek és jelölések pedig az értékek jelentését. A mértékegység ne maradjon ki, különösen akkor, ha a közönség nem ismeri a belső riportok rövidítéseit. A skálák és összehasonlítások megjelenítését a szakmai felelőssel együtt ellenőrizzétek, hogy a képi hangsúly ne sugalljon az adatoknál erősebb következtetést.
A színek mellett használj egyéb azonosítást is. A W3C útmutatója szerint az információ közlését nem szabad kizárólag a színek megkülönböztetésére építeni. Az ábrán szereplő megnevezés, jelölés vagy minta segíthet az értelmezésben. A pontos megoldást a megjelenési felülethez és az adat mennyiségéhez igazítsd, majd ellenőrizd a végleges exportban is.
Forrás: A W3C útmutatója a színnel közölt információ kiegészítéséről
A végleges képet adatként és olvasmányként is ellenőrizd
A grafikus és az adatgazda külön szempontok szerint nézze át az anyagot. Egyezzenek az értékek az elfogadott forrással, minden felirat a megfelelő elemhez tartozzon, és a magyarázat ne állítson többet a bemutatott adatoknál. A másolásból vagy átrendezésből származó hibák miatt a végleges exportot is ellenőrizzétek a kiinduló táblázat mellett.
Ezután kérj meg egy külső olvasót, hogy fogalmazza meg, mit lát. Ha az ábra más következtetésre vezeti, mint amit az adatok indokolnak, vizsgáljátok meg a címet, a skálát és a vizuális hangsúlyt. A próba célja az értelmezhetőség ellenőrzése, ezért ne magyarázd el előre, milyen választ vársz az anyagtól.
A forrásfájlt és az elfogadott adatverziót együtt őrizzétek meg. A frissítésnél ne csak a számokat cseréljétek: a címet, a leírást és az esetleges következtetést is újra kell értékelni. Az időszak jelölése segít megkülönböztetni a korábbi változatokat, és a későbbi hivatkozásnál is visszakereshetővé teszi, mely adatokból készült a közzétett grafika.